Egy kis ilyenolyan blogajánló jön, olvasmányos köntösbe bújtatva. A fotózás és a technika mellett két másik olyan dolog van amit nagyon szeretek: a zene és a tea (meg a sör, meg a bor, meg a japán animált filmek [nem a gyerekeknek való marhaságok] stb...).

A zenei izlésem nem mondható iszonyat populárisnak, bár a zenék amelyek tetszenek kezdenek egyre populárisabbá válni. Egy számban azt szeretem ha egy hangulatot közvetít, ha én tudom eldönteni, hogy mit jelent nekem, nem pedig valami frissen dauerolt hajú idióta nyekereg benne, hogy mennyire hiányzik neki a modell csaja, akivel épp most szakított. Ha saját magamnak fotózom a városban, akkor szeretek közben zenét hallgatni, mert segít egyfajta hangulathoz eljutni. Gondoltam megosztom veletek azokat amelyeknek a videóit megtaláltam youtube-on.

Először a "Les Nuits" jön a Nightmares On Wax-től, mert ez szól szerintem legjobban a városban csellengésről és az emberek nélküli városról.

 A második videó is város hangulat, bár itt a videó egy kicsit vicces szerintem (kicsit pathetikusabb a kelleténél...). Adam F - Circles.

A harmadik videó Goldie-tól van, az "Inner City Life", ami igazából a "Timeless" egyik része, és abszolút lakótelep hangulat, bár az itthoni lakótelepek bőven nem tudják azt a nyomort produkálni, ami pár ilyen angol lakótelepen megvan. Az album ami ezen van A kedvenc albumom (a címe: Timeless), annyi érzés és szépség van ebben a gépi zenében, és annyira szép Diane Charlemagne hangja a számban.

A Bond rajongók amúgy megcsodálhatták Goldie-t az egyik filmben is, ő volt a csávó a fém fogakkal (amelyek az ővéi, nem csak a film kedvéért lettek betéve).

A blogajánlás pedig a következő: A blog. Elektronikus zene egy komplikált elme tükrében ;)

Fotózás után általában már tudni szoktam, hogy melyek azok a fotók amelyekből lesz valami, de nem szoktam rögtön nekiállni az utómunkának, másnap sokkal józanabban látom, hogy melyik az a kép, amihez csak én kötődöm, és melyik tényleg értékes.

Mivel reggel vagyok a legfogékonyabb, ezért ilyenkor szoktam utómunkázni a saját dolgaimat (amik nem határidősek) és ha reggel, akkor tea. Nincs annál jobb mintha van valami, amit az ember szürcsölhet munka közben. Mivel éltem Angliában, hozzászoktam, hogy a tea az nem egy átlátszó, vízízű valami, hanem egy illatos, sötét, forró élvezet. Itthon a luxus teák filtereibe tesznek 2g teát... Ott a mindennapi teázásra szánt filterek 3,125 grammosak. A kedvenc márkám a PG Tips, régebben igazi csimpánzok voltak a reklámaikban, mára már továbbfejlesztették az állatvédelmileg aggályos PR-t és megalkották a legszerethetőbb teakabalát a földön:

Emellett egy másik számomra kedves dologgal is összekötötték a reklámjukat (ezek számomra nagyon "essentially British" dolgok):

A blogger akit ajánlok, és aki legalább olyan lelkes a teát illetően, mint én a fotózást illetően, pedig MsTea és a Tealevelek blogja.

Mára ennyi, a blog template még kb. 95% kész, csak mostanában nem emberi időket dolgozom, és nincs sok időm bütykölgetni a design-t, inkább egy két posttal próbálom elütni az időt.