KnA –2007 december 15. 08:58
13 komment
Azoknak akik egy kompaktról térnek át egy DSLR-re, megfordulhat a fejében a kérdés, hogy miért jó ez az egész RAW formátum. Gondolom mint én is az elején, aztán át is esnek a ló másik oldalára, a JPEG formátumot száműzik a RAW adta előnyök miatt. Már rájöttem, hogy egyik szélsőség sem megfelelő. Minek használnám csak az egyiket, ha mindkettő elérhető? "Ok, igen, köszi, már rájöttünk, hogy mérleg vagy..." mondanátok ti. Mire jók, mikór jók ezek a formátumok, előnyök, hátrányok.


Az összes modern DSLR lehetővé teszi, hogy a felvételeinket nyers formátumban rögzítsük, a szokásos JPEG mellett. Mint minden extra lehetőség, ez is csak bonyolultabbá teszi a fényképezés kérdését, de megvannak az előnyei. Itt egy lista az adott formátumok előnyeiről:

RAW/Nyers:
  • Nem veszteséges
  • Színterek a szokásos AdobeRGB/sRGB választékon felül
  • Fehéregyensúly később is állítható
  • Fejlődő nyerskonverterek
  • Marginálisan nagyobb dinamikatartomány (konverterfüggő)

JPEG:
  • Kis méret
  • Nem kell vele foglalkozni később
  • Bármi megnyitja
  • Variálható méret

Az előnyökből látszik, hogy a két formátum teljesen másra való, bár az eredmény ugyanaz. A nyers formátumot akkor célszerű használni, amikor a minőség a legfőbb szempont. Viszont a nyers időigényes, csak az arra specializált programok képesek megnyitni, és a gyártó hangulatának megfelelően változhat (Ki emlékszik még a Nikon titkosított fehéregyensúlyára?), persze ez egyfajta előny is, mivel a folyamatosan fejlődő formátumok több lehetőséget adnak, mint a fix JPEG formátum. A nyerskonverterek másik nagy előnye, hogy a fejlődő demozaikoló algoritmusokat rögtön be tudják építeni a programba a fejlesztők, ezzel javítva a minőséget. Ennek a folyománya, hogy évek múlva valószínűleg már egy sokkal jobb képet tudunk konvertálni ugyanabból a nyers képből, amit ma fényképezünk. Amit a maximális minőségért megtehetünk még, hogy a drága kis pixeleinket nem 8 biten, hanem 16 biten kezeljük, sőt, pár színtér, a mérete miatt megköveteli ezt. Az én kedvencem egy 16 bites TIFF fájl a ProPhotoRGB vagy BetaRGB színtérben. Ezt nem fogja nekünk egyetlenegy fényképezőgép sem kiköpni a nyers formátum használata nélkül.
Ezek jó érvek, de mind azon alapulnak, hogy van időnk tökölni a képekkel a fotózás után. Amikor nem ez a helyzet, akkor jön a képbe (hahaha...) a JPEG formátum. A JPEG előnye a gyorsaság. Teljesen készen, használhatóan, elküldhetően jön ki a gépből, és bár a nyershez képest kevesebb, de mégis sokféle javítás elvégezhető rajta. Még az is jó benne, hogy míg egy nyers kép lehet bőven 10-15Mb, egy JPG 4-6Mb. Nem lesz tele vele nagyon gyorsan a háttértárunk, elküldeni is könnyebb, és egy CD-re is felfér több kép, nem kell DVD-t írni (amit meglepően sok irodai gépen nem tudnak olvasni). Bármelyik, magára valamit is adó operációs rendszer alatt sokféle képnézegető megnyitja, és nagyon sok program rögtön, problémák nélkül kezeli.

Szóval mikor melyik? Nyers, ha az embernek sok ideje van, a minőség számít, vagy ha a megvilágítás szeszélyes, kevert, vagy nagyon kontrasztos. Jpeg, ha gyorsan kellenek a képek, ha nem csücsül otthon pár petabájt tárhely, ha nem kell a maximum a gépből (mert egyszerűen csak le kellett kapni azt a cuki kis kutyulimutyulit...) vagy ha sok képet készítünk, és nincs pár napunk az utómunkára.

Ha gondoljátok, írjátok meg mit használtok, nyers vagy Jpeg, azaz, mikor mit, valamint mivel konvertáljátok a nyerseket!

A bejegyzés trackback címe:

https://fiatalriporter.blog.hu/api/trackback/id/tr12264588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

e1 · http://beszoltam.hu 2007.12.15. 19:19:44

Több mint 2 éven keresztül JPEG-be fotóztam, most, hogy van a háznál egy erősebb masina, már bíbelődök RAW sorozat konvertálással is, ami azt jelenti, hogy RAW-ből JPEG-et csinálok. Nincs óriási különbség, de a RAW-ból kicsit dinamikusabb képeket kapok JPEG-ben is, és azt az öregecske D70-esen ISO1600-nál már érzékelni lehet. Amúgy rühellem a RAW-ot az miatt, hogy sokat foglal (főleg a merevlemezeimet nagyon hamar képes megtölteni) és hogy nem lehet azonnal felhasználni, ráadásul egy többnapos fotózáshoz be kell biztosítani még egy háttértárat, mert a 8 GB-os kártya kapacitása is véges tud lenni ilyenkor.

naezmi · http://flickr.com/photos/naezmi 2007.12.15. 20:08:22

Jpeg. Egyreszt lusta vagyok (lelkesamatorkent) sok ora utomunkat beleolni a kepekbe, masreszt a helyszuke miatt (nehany szaz gigabyte nem is sok...), harmadreszt a (jogtisztan, plane Linuxon) elerheto eszkozok hianya okan.

Neha fotoztam \"raw+jpeg\" beallitassal, de egyszeruen sosem nyultam a raw-hoz, ugyhogy leszoktam rola.

KnA · http://fiatalriporter.blog.hu 2007.12.15. 20:26:26

Linux alatt is van megoldas a RAW fileok kezelesere, megpedig a Dcraw, vagy az UfRaw. A dcraw nagyon jo konverter, es minden disztroban elerheto! Amelett sok ingyenes raw konverter van windowsra is, peldaul a blogon mar emlitett Raw Therapee, ami raadasul magyar is.

e1 · http://beszoltam.hu 2007.12.16. 09:08:53

[OT]

Szerintem egy Linuxosnak a magyar nyelv nem éppen meggyőző érv. :-)

[/OT]

zoomface · http://zoomface.wordpress.com/ 2007.12.19. 01:38:35

foleg olyan szituaciokban jon jol a raw amikor nem tudsz bibelodni a beallitasokkal. nagyon jo pl. utcai fotozasnal, amikor "sunyiban" kell odasnap-elni valahova - es a White Ballance - esetleg az Exp 1-2 ertekkel elter az idealistol. A RAW alap. En tarolni is abban szoktam - a Jpg.-et megtartom a gepen - a NEF-et meg felirom dvd-re. Sokban megszokas kerdese is szerintem.

amatoer 2007.12.19. 23:55:59

Az ifju riporter volt mar ennel alaposabb is! Akinek kompakt gepe van az eltoprenghet a nyers kepek elonyen, akinek meg van ra lehetosege hasznaljon inkabb RAW allomanyokat. Nagy foku igenytelensegre vall a DSLR-el jpg-et loni. Az ujabb gepek megengedik a parhuzamos mentest, sot a jpg meretet, es tomoritesi szintjet is beallithatjuk. Egy RAW allomanyt szamtalanszor, es sokfele modon kinyithatunk, alakithatunk izlesunknek, a felhasznalas igenyeinek megfeleloen. Jo esetben a fotos is fejlodik, es nagyobb tapasztalattal szebb, kulturaltabb konvertalast tud kesziteni egy korabbi felvetelebol. Az egyszerubb kompaktok tulelesitenek, tulszaturalnak, kuturalatlan tolakodo a kepuk. A RAW ereje tobbek kozott abban rejlik, hogy 16 biten finomabb tonus es szinatmenetet erhetunk el. Egy vebes felhasznalasnal, vagy kismeretu level mellekletnel valoban secku jedno. A4- vagy nagyobb nyomtatas eseten eszre veheto a kulonbseg. Kar megfosztani magunkat ettol a lehetosegtol. Ha valaki nem hsznalja ki a felszerelese lehetosegeit miert ad ki penzt erte? Az, hogy a fajlok nagyobbak termeszetes, hiszen joval tobb informacio van bennuk, mint egy veszteseggel tomoritett jpg-ben. En 26 megas RAW fajlokkal dolgozom, de szivesen felmennek a duplajara is. A DSLR-ek altalaban 10-15 megas nyers allomanyokat mentenek, abbol azert jo nehany felmegy egy DVD-re, ami 80es 350 forint kozott mocorog, ennyit aldozhat az ember a hobbijara. Probalj meg filmmel dolgozni!
Sok keprendezgeto at tudja konvertalni kozvetlenul jpg-be, vagy TIFF-be a kepeket kotegelve es villam gyorsan, tehat az ido nem egy nyomos erv, foleg nem arra, hogy igenytelenul dolgozzunk. A fenykepezogepekhez is addak konvertet, es lehet venni hozza gyarit, vagy egyebb fejlesztesu megfizetheto aru szoftvert. Persze tudom, hogy a 20-40 ezres legalis programok draganak tunnek egy lopott CS3-hoz kepest. Az ADOBE BRIDGE is at tud konvertalni egyszerre egy egesz konyvtarnyi allomanyt is, hogy legyen gyors jpg-unk. Ugyan szinten nem ingyenes,de megfizetheto az ACDsee, es az utobbi valtozatai egyszeruen hasznalhato, konnyen megtanulhato konvertalo modult tartalmaznak. A Phase One; Capture One Pro konvertere pedig az egyik legprofesszionalisabb konverter a piacon. Egyidoben akar harom meretben, kulonbozo formatumban kepes konvertalni, nagyon kezes beallitasi lehetosegekkel, igaz egy egyszerubb gep araert. A Lightroom pedig egyszeru feluletu, de profi kvalitasu, elerheto aru eszkoz barki szamara.
Aki nem tud RAW formatumban menteni, keszithet a kepeirol mentest TIFF-ben, es a tovabbi feldolgozas nem jar minoseg romlassal, amirol nem eset szo a jpg formatum felmagasztalasanal. A digitalis fenykepeszetben talan ez az egyik legnagyobb elony, hogy a feldolgozas folyaman akar tobbszor is "elohivhatjuk" a felvetelunket, kulonbozo karakterrel. Egy jol exponalt digitalis felvetel messze tobb informaciot hordoz magaban, mint egy jpg. Ha nem a Nappal szemben fotozunk , az egbe, es az arnyekokba is tudunk reszletet varazsolni. Reszben errol szol a fenykepeszet. Nem attol vizeljuk le a labunk szarat, hogy a nagy gepek tudnak jpg-et csinalni, hanem attol, hogy egyik-masik kompakt, meg bridge kepes RAW- ban menteni. A mereg draga Hasselblad (Imacon) szkennerek egyik erossege is a nyers formatum. ...es most megyek es iszom valami utoset.

KnA 2007.12.20. 07:50:54

Amatoer!

Ha a minoseg a fontos, egyetertek veled. Viszont amikor ott ulsz egy szamitogep elott, es azt varod, hogy konvertalja vegre azokat a k****** (kedves) fajlokat, es kozben a tordelo es a foszerkeszto mindaketten a te kepeidre varnak, akkor nem biztos, hogy a RAW a jo valasztas. Van egy csomo alkalmazasi terulet, ahol a nyomtatas minosege a szuk keresztmetszet, hidd el, abszolut nem latszik kulonbseg a RAW-bol lefejtett fajl es egy JPG Basic (legerosebben tomoritett) fajl kozott egy atlagos minosegu napilapban (ha a kep nem nagyobb 10cm-nel, es nincs nagyon belevagdosva). Neha nem te iranyitod azt, hogy a szinek milyenek lesznek (ez altalaban a nyomdasz hangulatatol fugg), es nem mindig teljes meretben, vagas nelkul jonnek le a kepeid.

Persze emellet meg hozza kell tennem, hogy ha magamnak konvertalok egy RAW fajlt, akkor 16bites ProPhotoRGB szinteru TIFF-be szoktam konvertalni, es Photoshopban rogton atvaltom Lab szinterbe, es ott vegzem el a szerkesztesek 99%-at. Sokkal jobb minoseget, dinamikatartomanyt, atmeneteket es pontossagot lehet elerni igy, de akkor egy kep szerkesztese/utomunkaja legalabb egy ora.
Ezt egy szerkesztosegi kornyezetben, egy 24 oldalas ujsagnal nem tudod megengedni magadnak. Ha a kepszerkesztesen es pepecselesen kivul nem csinalnal mast, akkor is tisztan ket nap lenne mire vegzel (ha csak ket kep lenne oldalankent, de van, hogy van 6-8). Egyszeruen nem eri meg, mert a belefektetett energia teljesen folosleges, ha a nyomdaban eppen nem olyanra kevertek a szineket aznap (tudom, lehetne jobb papirra nyomtatni, egy olyan nyomdaval, akik teljesen szinkezeltek, meg minden, de azt valaki fizesse nekem ki legyenszives).

Pontosan ezert irtam a cikket, mert regebben en is csak RAW-ba voltam hajlando loni, de rajottem, hogy nem mindig abban erdemes, sok idot, energiat, es helyet sporolok meg azzal, hogy nem abba lovok amikor a minoseg amugy sem tolem fugg. Irod, hogy utobb tudom amugy is kotegelve konvertalni a kepeket, de minek csinaljam meg ezt, ha a gep amugy is elvegzi nekem ezt rogton? Vannak olyan dolgok amiket egyszeruen nem eri meg RAW-ban fotozni, mert ugysem kell senkinek utana a fajl. Kepzeld el, hogy van ket oltonyos urge akik kezet fognak, miutan alairtak valamit... Tudod hanyszor kell ilyet fotozni? Szerinted erdekel is barkit, hogy ki van a kepen? Nem nagyon, de mivel hir, es fontos dolog lehet (par fontos embernek), ezert kell neha rola kep. Ha a minoseg tolem fugg, akkor persze en is a RAW-t hasznalom, mert a szinek amiket igy ki lehet huzni a gepbol egyszeruen csodalatosak, de ilyenkor nem lovok 8000 kepet ket het alatt, es van idom utomunkaval tokolni.

Pontosan azert van JPG lehetoseg a nagyon nagy gepeken is, mert a mindennap dolgozo, napilapos riporterek azt hasznaljak. A Hasselbladokon nem tudom van-e, de azokat nem nagyon latni riportereknel, nem is arra valok, minthogy a JPG formatumot sem hasznalnam egy studio kornyezetben. Mindent a maga helyen, a maga idejeben. :)

e1 · http://beszoltam.hu 2007.12.20. 12:50:44

amatoer, KnA kb. leírta azt amit én akartam, ezért csak annyit írok, hogy ne keverd az "igénytelenség" és "praktikusság" fogalmakat, mert a két szó nem ugyanaz. :-)

amatoer 2007.12.20. 23:47:17

Kedves fotós barátaim!

Örömmel olvastam az indulatos érvelést a praktikus világról, de sajnos én annyira fafejű vagyok, hogy nem nagyon tudom elfogadni ezt az álláspontot. Sajnos ez nem fotótechnikai kérdés, hanem világszemléleti. Természetesen nem akarok itt hosszan bölcselkedni, mert nem szeretném ezzel untatni a publikumot. Ami az újságot illeti, elképzelhető, hogy valóban így zajlanak a dolgok. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy ott zsezsegnék, ahol ilyen gondok vannak. Kellő rutinnal azért néhány perc alatt rendbe lehet vágni egy képet. Természetesen szükség van egy izmosabb számítógépre. Amikor az ember dolgozik, azt sohasem tudhatja előre, mikor készít jelentős képet, ezért nem árt úgy nekiállni a dolognak, hogy az tuti jó legyen. Azon kívül azt sosem lehet előre tudni, hogy mikor nő meg egy jelentéktelennek látszó esemény értéke. Nem tudhatjuk, hogy évek múlva mennyire lesz fontos a „két öltönyös” kézfogása. Ezért célszerű archiválni, és ha lehet RAW, vagy DNG formátumban.
Ennél fontosabb azonban, hogy az olvasók igen kis hányada sajtó fotós, és ha igen, akkor sem fog a homlokára csapni és lehülyézni magát, mert eddig ő nem jpg-ben mentett. Az olvasók többsége olyan hobbi fotós, aki esetleg hasznos információkra vágyik. Ha ez nem is pont így fogalmazódik meg benne, vezessük rá. A színkezeléssel kapcsolatban nagyon szépen tálalta az ifjú riporter a száraz és nem könnyen emészthető tudományt. Az is nagyon fontos része az igényes munkának.
Tény, hogy a riporterek általában nem szaladgálnak nagyobb gépekkel. Vannak azonban olyan újságok, ahol minden oldalt proofolnak, esetleg hónapokkal előre tudják mit fognak kiadni. Természetesen értettem, amit arról a felfokozott tempójú szerkesztőségről írtál, engem is próbáltak már jelentőségük tudatában fontoskodó riporterek odébb taszigálni. Nem sikerült. Nem kell 8000 felvételt ellőni oda, ahol 6-8 képet hoznak le alkalmanként. Nem kell bedőlni a fontos határidőknek sem. Ezzel a kapkodással mindenki a saját fontosságát akarja hangsúlyozni. Ha pedig nem várják ki a te felvételeidet, akkor azok nem jók! Ha kellesz valakinek, akkor az meg fog várni! Legfeljebb beleőrül, de az legyen az ő baja. A fotózáshoz sok türelem és alázat kell. Nem annak a pillanatnak kell fontosnak lennie, amikor egy fotós megjelenik valahol, hanem annak, amikor egy olvasó, vagy a képet néző személy valamilyen információ, vagy érzés, érzelem hatása alá kerül egy képtől. Ha eleve úgy áll neki az ember, hogy ebbe a flekkbe kell egy álló, lenyomom jpg-ben, falura parasztnak, akkor azt kár nyomdába küldeni. Bocsánatot kérek, amiért ilyen szigorú vagyok, és rád zúdítom a dühömet, anélkül, hogy valaha is láttam volna egyetlen képedet, vagy ismerném a lapot, aminek dolgozol. Én a jelenségre haragszom, és arra, hogy az emberek észrevétlenül besétálnak olyan csapdákba, ami a képkultúra elsivárosodásához vezetett, illetve vezet.

KnA 2007.12.21. 07:30:23

Amatoer!

A 8000 kep az egy kethetes ifjusagi konferencia dokumentalasa volt, ahol a kepek egy palyazathoz kellettek bizonyitekkent arrol, hogy tenyleg megrendeztek mindent, amiert elkertek a penzt. Igazad van, hogy tartogat csapdakat, az, ha az ember nem torekszik mindig a maximumra, de van amikor nincs mindig ido ra, vagy egyszeruen nincs mindig lehetoseg. A kepeimre meg azert nem varnak az ujsagnal, mert a nyomda birsagot szab ki, ha nincs ott idoben az ujsag. Lehetnek world press photo nyertes fotoim, ha nem kerulnek bele az ujsagba mert nem adtam oket le idoben, akkor fujhatom oket.

Ertem, hogy mi miatt aggodsz, de egy ujsag elkeszitese az csapatmunka, nem arrol a romantikus riporterkepzetrol szol, ami par emberben el. Nincs meg az a luxus, hogy annyit foglalkozol egy keppel amennyit tenyleg akarsz, mert 10 masik ember varja a munkadat, mert az nem a begtermek, azt meg nekik le kell ellenorizniuk, jova kell hagyni es be kell tordelni. Es nekem is kell masokra varnom. Ha az ujsagirok kesnek, akkor a tordelo nem tudja mekkora hely van a cikk mellett a kepnek, amig nem tudja, addig nem tud nekem meretet adni. Lehet, hogy van egy iszonyatosan jo kep abbol a 10 kepbol amit a fotos visszahoz, ha a merethez nem jo, akkor lehet, hogy nem kerul be (a tordelovel lehet egyezkedni, de o sem tud csoadakat muvelni egy adott lapmeretnel). Lehet, hogy bejon egy hir, es akkor lehet, hogy nem kerul be egyaltalan kep az esemenyrol. Mint minden csapatmunkaban, kompromisszumokat kell kotni, es megprobalni kihozni a legjobbat az egeszbol. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarnank maximalisan igenyes munkat kiadni a kezeink kozul, de vannak pillanatok, amikor ez valamilyen ok miatt nem 100%-ig lehetseges.

zoomface · http://zoomface.wordpress.com/ 2007.12.22. 02:24:30

Amatoer - nem ertek egyet azzal, hogy nem fototechnikai kerdes lenne! Egyertelmuen van kulonbseg egy tomoritetlen file es egy veszteseggel tomoritett file kozott! A fine print nyomtatasi technologiak kozul mostmar szinte minde dolgozik egyenesen RAW-bol keszitett TIF file-al, ami nagyobb informacio, szingazdagsagot eredmenyez mint a .jpg! Amig a kepeidet a gepedre toltod nem latod annyira a kulonbseget mint amikor elkezded oket nagyban nyomtatni, publikalni, esetleg canvasra nyomtattatni. Ami igazi kulonbseget jelent az a fotoid ujrafeldogozhatosaga - ami igenis fototechikai kerdes.
A hataridok kerdese igenis nagyon fontos ha valaki penzt keres a kepeivel. Evek ota harcolok megrendelokkel es hidd el, a megrendelo igazi szemetkocsogge tud valtozni ha nem teljesited a hataridodet. Meg ha csak egy rosszerzesu porno sorozatrol van szo (sok ev tapasztalat utan mondom) - kepesek leallitani 20 000$ os kifizeteseket - ami szamodra teljes csodot jelent! Leszarja az erzest, amit az olvasonak, kepnezonek okozol - es ez ervenyes a Joe Laesy-tol kezdve az Edinburgh Evening News szerkesztoeig igaz! Neki kell amiert teged odakuldott, meg akkor is ha te este 10 kor ersz haza! es 11 a hatarido! Mas, ha valaki maganak csinalja a kepeit... teljesen mas. Akkor akar hetekig, honapokig is tudsz ulni a gep elott, es valogatni.

Zsíros István · http://zsirosistvan.fw.hu 2008.01.05. 19:55:21

Kb. másfél év jpeg fotózás után Raw-ra álltam rá, egyrészt mivel kellettek a nyers RAW fájlok a fotópályázatokhoz (természetfotós), másrészt jobb minőséget, szabadabb korrigálási lehetőséget szerettem volna (főleg magas ISO-nál, a zajt eltüntetni), erre a RAW volt a megfelelő formátum. azóta mivel a RAW több helyet is foglal a memóriakártyámon, jobban figyelek a képek megkomponálására is. Bár a számítógépem nem egy erőgép (4,5éves), a Raw kibontása élmény marad minden fotózás után.(bár nem minden képet bontok ki időhiány miatt).

Viszont a RAW+Jpeg mód sok gépváznál adott, ha lesz nagyobb memóriakártyám biztosan azt fogom választani...

Den · http://internode.hu 2008.05.20. 19:37:13

Nem értem én a problémát sem:

1; lehet lőni raw + jpg-t is. Ha elég a jpg, akkor megvan, ellenben ha a worldpress-re gyúszr, akkor majd elmolyolhatsz a raw-al.

2; raw tartalmaz jpg-t előnézeti képként (teljes méret, basic), ufraw pillanatok alatt kiszedi belőle. (felmásolod a gépre, elengeded, hogy szedje ki. 200 raw-al 1-2 perc alatt végez).
Az összes szerzői jog fenntartva, Kalmár Nagy András, 2007-2008
Az oldal tartalma, és az egyes cikkek az oldal alján található creative commons licensz alapján használhatóak.

Címkék

1000d (1) 450d (2) 50d (1) 5dmk2 (1) 900 (1) a900 (1) adobe (1) ajándék (1) ajándékötlet (1) alpha (1) átverés (1) blog (3) canon (12) cs5 (1) d3 (5) d300 (1) d3x (3) d700 (6) d90 (1) dl28 (1) dsmc (1) e3 (1) ektar (1) fiatal riporter (93) film (1) fotó (86) fotóriporter (2) fotózás (80) four thirds (2) foveon (1) fuji (1) full frame (3) fx (1) g10 (1) gicleé (1) ingyen (1) jpeg (1) jpg (1) k20d (2) karácsony (1) kérdések (1) kodak (1) kommentet kérek (2) koncert (1) lab (1) leica (2) linux (1) m8 (1) mamiya (2) média (4) micro four thirds (3) nikon (29) nyers (3) objektív (1) olympus (4) pályázat (1) panasonic (1) pentax (6) phase one (2) photokina (1) photoshop (1) pletyka (2) raw (4) red (1) riporter (2) rovatok (2) s2 (1) sajtó (3) sb 800 (4) sb 900 (2) sigma (3) software (3) sony (4) színkezelés (6) szoftver (3) tea (1) twitter (1) újság (1) vaku (5) vakutechnika (4) vélemény (2) videó (1) windows (1) zeiss (1) zene (1) Címkefelhő
Clicky Web Analytics